A jelentkezéseket az eseményre honlapunkon keresztül várjuk! 

DURKÓ ALBERT:

békési születésű, egy hét gyermekes család ötödik gyermeke. Apja művezető ácsmester volt az építőiparban, édesanyja háztartásbeli. (…)Szerény körülmények közt nevelkedtek (…).Viszont a szülői törődés, a szeretet és a két szülő által megteremtett családi légkör, mély nyomot hagyott valamennyi gyermekben.

Albert életét a pünkösdi gyülekezet igen korán, markánsan és erősen meghatározta. Már tíz évesen elhatározta, hogy Isten szolgája lesz. A közösségen belül korán központi szerepekhez jutott, könyvtárat hozott létre, ifjúsági csoportokat szervezett, idős emberek látogatását és segítését szervezte és koordinálta.

Vízépítő és település vízgazdálkodó tanulmányokat folytatott a békéscsabai Vízműben, majd ebben a szakmában öt évet dolgozott is Békésen. Közben a helyi és a körzet gyülekezeteiben 18 éves kora óta prédikált. 1984-89 ig munkája mellett a Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképző Intézetében folytatta tanulmányait. Viszonylag korán elkezdett kijárni a békési cigánytelepre, ifjúsági csoportokat hozott létre és koordinálta a fiatalokat.

Később Pakson kapott lehetőséget: egy akkor még kis létszámú, mindössze 30 főt számláló gyülekezet vezetésével bízzák meg. 1991-től a gyülekezet lelkipásztora. Munkássága itt ért be: a csoport 150-200 főre duzzadt, köszönhetően Albert szervező készségének. Itt született meg a Mégis Van Remény Egyesület is. 1996-ban számos helyre hívták, de ő Békésre költözött haza a családjával. Az egyházvezetés megbízásából megalapítja és azóta is vezeti a Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszióját.

„A látásom az a missziós munkában, hogy 325 ezer cigány ember tér meg, épül be a gyülekezetbe rövid időn belül. Szent meggyőződésem, hogy a már megtért cigány emberek élete megváltozik. S ők megváltoztathatják a többségi társadalom véleményét is irányukban. Hiszem, az ő megtérésük egy életszemlélet változást jelent, s ez egy jellemformálódás is egyben. Ezért dolgozom a munkatársaimmal együtt, hogy megfelelő hátteret hozzunk létre annak érdekében, hogy kezelni tudjuk a hozzánk forduló embereket.”

Durkó Albert:

"Csupán útépítő vagyok e történetben. A mi feladatunk cigány vezetőket nevelni, képezni, akik aztán majd másokat vezetnek." (remenyhir.hu - Az álom, és azon túl)

"A boldogság kulcsa nem a növekedés, hanem a közösség."  (ciganymisszio.reformatus.hu - Hálózat az emberhalászathoz)

„A romák felzárkóztatására egy négylépcsős programot indítottunk” – mondta Durkó Albert misszióvezető. „Az első lépcsőfok a gyülekezetplántálás, hogy elérjük őket az evangéliummal. A második lépcsőfoknál felzárkóztató képzéseket, OKJ-s tanfolyamokat nyújtunk, valamint teológiai képzést azoknak, akik az egyháznál szeretnének elhelyezkedni. A harmadik lépcsőfok a munkaerő-közvetítés, a negyedik a munkahelyteremtés.” (hvg.hu - "Tipikus cigányéletet éltem, de Isten segített" – cigánypasztoráció Magyarországon)

"A cigányok jelenleg egyfajta gettóban élnek, egy fal választja el őket a társadalomtól. De ezt a falat nemcsak a többségi társadalom építi kívülről, hanem a romák is belülről." „A gettó elsősorban a fejekben van” (beol.hu - A roma és a nem roma társadalom esetében egyaránt falakat kell lebontanunk, mert mindkét oldalon rengeteg az előítélet)

"Magyarország gazdasági felemelkedésének kulcsa a cigányság munkába állása." (Magyar Kurír - Protestáns egyházak beszámolói a romamisszióról: A cigányság helyzete megoldásért kiált, mert nincs eszközük a kitörésre, de "nem lehajolni, hanem odafordulni akarunk hozzájuk)

"Ahogy Isten a pogányokkal féltékennyé tette a zsidókat, úgy a cigányok által féltékennyé fogja tenni a többségi társadalmat."