Augusztus 27-én új mérföldkőhöz érkezett a Felzárkózó települések program arlói állomása: másodszor került megrendezésre ugyanis a Párbeszéd Háza és a Faludi Ferenc Akadémis előadással és beszélgetésekkel kiegészített filmklubja. Ez alkalommal Dr. Csókay András professzor mellett a levetítésre kerülő Guszti története című dokumentumfilm alkotói, Szekeres Csaba rendező és Gáspár Judit producer, valamint Zöldy Pál szociálpedagógus voltak Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Háza igazgatójának meghívott vendégei.

A Borsod-Abaúj Zemplén megyei település ugyan csak idén júliusban kapcsolódott be a Vecsei Miklós társadalmi felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos által felügyelt Felzárkózó települések programba, de a helyi, többségében hátrányos helyzetű romák támogatása már jóval korábban elkezdődött - köszönhetően a Szent Ferenc Kisnővérei közösségnek, akik munkájukkal és elkötelezettségükkel 26 éve segítik az itt élőket. Ezt a munkát erősíti meg az említett program, illetve a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya hosszú távú vállalását a település felzárkóztatására vonatkozólag igyekszik segíteni a maga módján a Párbeszéd Háza. 

Ahogy a nyitó alkalomnak, úgy ennek a filmklubnak is a helyi művelődési ház adott otthont. Az ezúttal teltházas esemény résztvevői elsőként Dr. Csókay András idegsebész egyébként igen személyes hangvételű előadását hallgathatták meg, amelyben helyet kapott az ázsiai missziókról szóló részletes, képekkel illusztrált beszámoló és a szakmai hitvallás megfogalmazása mellett a személyes tanúságtétel is.

„Az orvos csak kezel, a Jóisten gyógyít” – hangzik el a közel egyórás előadás konklúziója, utalva ezzel nem csak az elhangzottakra, de arra a néhány nappal korábbi balestre is, amely az arlói közösséget közvetlenül rázta meg. Néhány percnyi megemlékezés következik, amelyben Vámos Istvánné polgármester asszony beszámol a történtekről, és arról a példátlan összefogásról, amellyel a tragédiával sújtott családot igyekeznek támogatni.

Rövid szünet után került sor a kihelyezett filmklub-vetítésre, amelyhez a film rendezője, Szekeres Csaba tartott rövid felvezetőt, megjelölve ezzel a vetítést követő beszélgetés központi gondolatát: a 12 perces alkotás az előítéletekre, és az ezek feloldásához szükséges párbeszéd fontosságára hívja fel a figyelmet a főszereplő, a roma származású és szegény körülmények közül induló, ám tehetsége és kitartása révén mára már orvostanhallgatói évei végén járó fiú, Guszti személyén keresztül. (A Párbeszéd Háza kihelyezett filmklubjai egyébként változatos, és már igen jelentős múltra tekintenek vissza, ahol a budapesti filmszínházakban tartott vetítéseken kívül nemrégiben börtönvetítések is helyet kaptak).

A vetítés után elhangzó kérdések elsőként magára a látottakra irányultak: szó esett a főszereplő kiválasztásáról és magáról az alkotói folyamatról (az eredeti koncepcióról, a forgatások hátteréről) is, de a percek múlásával beszélgetés meghatározó fonalát egyre erősebben a bevezetőben elhangzott központi gondolat veszi át. Sajgó Szabolcs SJ Szekeres Csabával, Gáspár Judittal, majd Velkey Balázzsal, a miskolci jezsuita gimnázium igazgatóhelyettesével, valamint Zöldy Pál szociálpedagógussal beszélgetett a látottakról, az előítéletekről, a romák és nem romák közti párbeszéd fontosságáról, a párbeszéd közbeni formálódásról és az első, júliusi találkozó óta már érzékelhető változásokról.

A diskurzusba a közönségen túl a polgármester asszony és a helyi roma közösség vezetője is bekapcsolódott, aki – érzései szerint először – közvetlenül fejezte ki elismerését a nővérek iránt, dicsérve eddigi kitartó munkájukat. A beszélgetés végén a nővérek számoltak be ideérkezésük első tapasztalatairól és az azóta elért eredményekről, hangsúlyozva azt, amit a korábban megszólaló vendégek már mind megerősítettek a maguk szemszögéből: a változást először magunkban kell megélni ahhoz, hogy a párbeszéden keresztül a másik félben is változást idézhessünk elő.

Az arlói vetítéssorozat következő alkalmára szeptember 16-án kerül sor, ahol a Kaláka Együttes és Varsányi Ferenc lesznek majd az esemény vendégei, de természetesen a mostanra már szokásosnak nevezhető filmvetítés sem maradhat el.